Miért ne sürgessük gyermekünk mozgásfejlődését?

Avagy miért ne ültessük, állítsuk és járassuk idő előtt gyermekünket!

Mikor gyermekünk mozgásfejlődését követjük soron, gyakran elkövetjük azt a hibát, hogy környező babákhoz hasonlítjuk őket. Izgulunk azon például, hogy miért nem fordult még a hasára, mikor már mindenki túlesett az első mozdulatokon, és így tovább a mozgásfejlődés többi állomásain is. Az utolsó napokban szinte már szurkolunk neki, hogy megtörténjen a várva várt esemény.

Mindeközben ne felejtsük el, hogy sok dologtól függ mikor és hogyan kezd el a babánk mozogni pl.: súly, genetika, izomállapot, testarányok. Éppen ezért ne siettessük gyermekünk mozgásfejlődését. A kulcsfontosságú mozdulatok kialakulásának idejét a fent említett tényezők miatt több hetes periódusban adjuk meg. Ezekről bővebben a https://trappsifules.hu/a-csecsemo-mozgasfejlodese/ cikkben olvashatnak.

Az egészségesen fejlődő gyermeknél a mozgásfejlődés állomásai egymásra épülve, automatikusan követik egymást. A mozgásfejlődés során a váz- és izomrendszer felkészül a növekvő terhelésre, így a függőleges testtartásra, állásra is. Ha siettetjük ezeket a momentumokat, akkor ez a „felkészülési idő” megrövidül, az alkalmazkodásra kevesebb idő jut. Ez nem azonnal, hanem később, gyerekkorban, majd felnőttkorban okozhatnak problémát.

Miért ne ültessük gyermekünket?

Az ülés az első függőleges testhelyzet, mikor a gerincet érő terhelés teljesen más formában jelentkezik. Nagyon fontos, hogy felkészüljön erre a váz- és izomrendszer, gondolunk itt arra, hogy sokat legyen hason a baba, kússzon és másszon sokat. A törzsizmok az ülést megelőző helyzetekben folyamatosan erősödnek, ezáltal stabilan tartják a fejet, a gerincet, így kialakul a fej-, törzskontroll. A gerinc a kezdeti kifotikus (C) tartásból kezd átalakulni és kettős S-alakú görbületet vesz fel.

Ha a babákat ültetni kezdjük olyan korban, mikor még más mozgásmintákat kellene elsajátítania, akkor ez a mechanizmus sérül. A törzsizomzat nem elég erős még ahhoz, hogy megtartsa a fejet, a törzset. A baba nem tanulja meg, hogy neki kell megküzdeni az ülésig tartó folyamattal. A korai ültetés túlterheli a gerincet és csigolyákat, gerincferdüléshez vezethet.

Miért ne állítsuk gyermekünket?

Normál esetben az önálló állást, sok mászás, ülés majd térdelés előzi meg. Ezek hatására a törzs kellőképpen megerősödik, illetve a mozgáskoordináció is fejlődik az álláshoz.

Az állítás során hasonló folyamatok mennek végbe, mint ültetés során. Amíg a baba önállóan nem képes felkapaszkodni, addig nem elég erős a lábizomzat és a törzsizomzat ahhoz, hogy megtartsa magát. Ezekben a helyzetekben az ízületek túlzott terhelést kapnak, későbbiekben bokasüllyedés, lúdtalp is kialakulhat.

Miért ne járassuk kézen vezetve gyermekünket?

Az, hogy a baba már képes az állásra nem jelenti azt, hogy járásnak is eljött az ideje. Ehhez még meg kell éreznie, hogy tudja megtartani az egyensúlyát a két lábán. Ennek során a talp kis izmai folyamatosan erősödnek, felkészülve arra, hogy minden pillanatban, a lépés minden fázisában meg tudja tartani a jobbra- balra dülöngélő testet. A lábboltozat kezdi felvenni végleges alakját, a törzsizomzat tovább erősödik. A kezdetben kifelé forduló lábfejek, O-lábak kezdenek egyenesedni a folyamatos terheléstől, izomerősödéstől, szintén a végleges formájuk felé haladnak.

Idő előtti kézen vezetett járatás során a baba egyensúlyi helyzete teljesen megváltozik, emiatt rossz egyensúlyi helyzet rögzül. Ha egy oldalon fogjuk a babát, akkor féloldalassá válik az egyensúlyi helyzet.

Ha az önálló járás mechanizmust sietettjük, akkor túlterheljük az ízületeket, nem várjuk meg az egyensúly kialakulását. Ezek későbbiekben, egyensúlyi és koordinációs nehézségekhez vezethetnek.

Nagyon fontos, hogy nyomon kövessük gyermekünk fejlődését, de ügyeljünk arra, hogy ne szálljunk játszótéri „Ki mit tud? ” versenybe a környező szülőkkel. Járjunk utána, inkább többször kérdezzünk rá védőnőknél, orvosoknál, gyógytornászoknál a folyamatok helyes menetére, de ne siettessük azokat, mert hosszú távon nagyobb problémákat okozhatunk vele.

További kérdések esetén keressenek bennünket elérhetőségeink valamelyikén, vagy kérjenek időpontot személyes konzultációra: https://trappsifules.hu/kapcsolat/

Írta: Farkas Katalin – Okleveles Gyógyornász-fizioterapeuta, Pfaffenrot-terapeuta, Schroth-terapeuta

– Trappsifüles Mozgás- és Készségfejlesztő Központ