FDM – Fascia Disztorziós Modell terápia

Az FDM terápia bemutatása

Az FDM terápia az egyik legsikeresebb manuálterápiás izom, vagy ízület eredetű fájdalomcsillapító terápia.  Az FDM egy rövidítés, amely az alábbi fogalmakat takarja: Fascia Disztorziós Modell. A modellt Stephen Typaldos, egy amerikai sürgősségi orvos dolgozta ki. Typaldos megfigyelte a testbeszéd jelentőségét. A páciens fájdalomgesztikulációit 6 különböző disztorziós csoportba sorolta és úgy dolgozta ki a kezelési módszert. A fájdalom jellemzésénél nem mindegy, hogy csíkot húz, egy pontra mutat, vagy egy egész ízületet fog át az érintett. Ezekből a jelekből az FDM terápiát végző tudja, hogy melyik csoportba tartozik és melyik módszert kell alkalmazni a sikeres eredmény eléréséhez.

FDM – mely rövidítésekből áll és mit is jelentenek pontosan a fogalmak?

• F, mint fascia: A fascia latin eredetű szó, burkot jelent. Egy kollagén tartalmú kötőszövet, mely már embrionális korban kialakul, a szervek is ebbe nőnek bele. Fasciális eredetűek a csontok, szalagok, porcok, ínak, izmok is. Tehát az egész testünket behálózzák. Ennek a kötőszövetnek különböző funkciója lehet: összeköt, beburkol, elválaszt, véd és a struktúrák mobilitását is biztosítja. A fasciát úgy tudjuk elképzelni, mint a csirkemellen a hártyás, nyálkás réteg, ami beborítja.

• D, mint disztorzió: A fasciában létrejött funkcionális vagy strukturális elváltozás, beszűkülés, elcsavarodás, ami fájdalommal, ödémával, zsibbadással, vagy akár mozgás beszűküléssel is járhat.
• M, mint modell: gondolkodási modell, látásmód. A modell alapvető lényege, hogy a kezelő alaposan felmérje a páciens panaszát, fájdalmát és annak formáját, tehát az FDM diagnózis felállításában a legfontosabb az úgynevezett fájdalomnyelv.

 FDM kezelés menete:

Az FDM terápiát egy mozgással egybekötött állapotfelmérés előz meg. Az alapos kikérdezés során a páciens pontosan körülírja fájdalmát, megmutatja hol és hogyan jelentkezik a panasz. Ennek a fő célja, hogy megtaláljuk a diszfunkciót, majd ez alapján választjuk ki, hogy milyen technikát fogunk alkalmazni.

Maga a kezelés nem mindig kellemes, sőt kifejezetten fájdalmas is tud lenni. Manuális nyomások, pontszerű és vonalszerű húzások történnek a fájdalmas területen. De megéri az átmeneti fájdalom, mert akár már egyetlen kezelés alkalmával is megszüntethetjük az állandó fájdalmat. Kezelés után megjelenhetnek a bőrön elszíneződések, véraláfutások, duzzanatok, de ezek pár napon belül eltűnnek.
A páciens minden kezelés végén mozgásos gyakorlatokat kap otthoni gyakorlásra, úgynevezett házi feladatokat, amik minden esetben egyénre szabottak. Ezeket a feladatokat beépítheti a mindennapokba vagy sportolás előtt végzendőek.

Passzív kezelés mellett aktív részvétel és együttműködés hozza meg az igazi sikert.

A sportolóknál (hobbi és verseny sportolóknál ugyanúgy) az ismétlődő, egyirányú mozgások túlsúlya okozhat sokszor elváltozást, illetve sérülés után kialakuló diszfunkciók mutathatnak teljesítményromlást, fájdalmat.

A nem sportolóknál pedig az inaktivitás okozhat összetapadásokat a fasciák között.

Az inaktív életet élő, amennyiben nem tér el az inaktivitástól az aktív irányba, nagyon gyorsan visszatérnek a panaszok. Tehát a passzív technikákon túl az aktivitás, a gyógytorna ugyanolyan fontos.

Az FDM terápia mindenkinek ajánlott, akinek bármilyen mozgásszervi panasza vagy fájdalma van.

Milyen problémák kezelhetők az FDM terápiával?

• izom fájdalmak
• mozgásbeszűkülés
• izomerőcsökkenés
• nyaki fájdalom
• derék- háti fájdalom
• ízületek fájdalma (váll, térd stb.)
• krónikus fájdalom
• sportsérülések

Ez a modell minden korosztályon alkalmazható, így kisbabákon is.  Felvethetjük a kérdést, hogy ők milyen módon sérülhetnek meg, vagy mik hozhatnak létre náluk kötőszöveti eredetű disztorziókat.

Akár már az anyaméhben is kialakulhat, például téraránytalanság, kényszertartások miatt, köldökzsinór körbe tekeredése nyakon, karon vagy lábon. Továbbá gyakori okok közé tartoznak a kémiai anyagokkal való találkozás (terhesség alatt szedett gyógyszerek, szülés közben adott fájdalomcsillapítók). De nem csak a méhben, hanem maga a szülés közben is kialakulhatnak. A hüvelyi szülés közben a csecsemő nagy nyomóerőnek, császármetszéskor pedig nagy húzó erőnek van kitéve, ami az ő puha kötőszövetének már sok és sérülhet.

Ezek a kötőszöveti deformitások, sérülések fájdalmat is okozhatnak a babáknak, amit ők csak nonverbális kommunikációs jelekkel (sírás, mimika, testtartás) tudják jelezni nekünk. Ezért a csecsemőknél a terápia kicsit nehezebb, nem tudjuk megkérdezni őket hol fáj, húzódik.

A részletes anamnézis felvétel során édesanyát kérdezzük ki a terhesség és a születés körülményeiről.

Ha ezek a diszfunkciók fent maradnak és kezeletlenek maradnak, veleszületett reflexeket tartathatnak fenn, amik gátolják a csecsemő természetes mozgásfejlődését.

Mikor érdemes a babával szakemberhez fordulni?

• megkésett vagy gyorsabb mozgásfejlődést tapasztalunk
• elhúzódó szülésnél
• ha szüléskor bármilyen segédeszközt kell használni (fogó, vákuum)
• császármetszés esetén
• ha elakad a baba válla szülés során
• ha emésztési zavarai vannak (sokat bukik, puffad, hasfájós)
• szopási nehézségek
• ha indokolatlanul sír
• nyugtalan
• ferdén tartja a fejét
• kedvenc oldala van
• arc-illetve koponyaaszimmetria esetén
• ha kifeszíti a törzsét
• ha lerugdalja a zoknit
• ha nem viseli el, hogy a nyakához érnek
• ha nehéz sapkát adni rá
• alvászavaros

Amennyiben további kérdésük lenne a terápiával kapcsolatban, illetve időpontot szeretnének foglalni – keressenek bennünket elérhetőségeink valamelyikén: https://trappsifules.hu/kapcsolat/