A megkésett beszédfejlődés terápiája

Napjainkban egyre több inger éri a gyermeket, amelyeknek egyaránt jó és rossz hatásai is vannak. Az elektronikai eszközök (telefon, TV, tablett) egyre nagyobb teret kapnak és sajnos háttérbe szorul a szülő-gyerek kapcsolat. A beszéd megindulásának három fontos feltétele van, az ép hallás, az idegrendszer épsége és a beszélő környezet. A jó anya gyerek kapcsolatnak, a folyamatos kommunikációnak fontos szerepe van a gyermekek beszédfejlődésében. A beszélgetés és a kommunikáció a kisbabával már a születés előtt, az anyaméhben  elkezdődik és a születés pillanatától folytatódik. Ha megreked a gagyogás, ha nem kezd el 2,5 – 3 éves korában beszélni a gyermek, megkésett beszédfejlődésről beszélünk és érdemes felkeresni egy szakembert.

A diagnózis fontossága

Ha megkésett beszédfejlődéssel beérkezik hozzánk egy gyermek,- egy részletes vizsgálattal feltérképezzük, hogy:

• milyen a beszédállapota
• mennyi a passzív és az aktív szókincs
• beszél –e
• van-e hiba az alaki részben ( van-e beszédhibája)
• a beszédértés vagy a produkció (kifejező beszéd) az érintettebb
• echolál-e  (szavakat jelentéstartalom nélkül ismétel)
• a beszélőszervei épek-e
• van-e saját speciális nyelve (halandzsa nyelv, babanyelv, ikernyelv)

Az édesanyával  anamnézist (kórelőzmény) veszünk fel. A vizsgálat időtartama alatt megfigyeljük  a gyermek és szülő  kapcsolatát, játékát, viselkedését és azt is hogyan kommunikál. Amennyiben szükséges kiegészítő vizsgálatokra küldjük a családot pl.: hallásvizsgálat, foniáter, pszichológus, mozgásvizsgálat, neurológia, stb.

A megkésett beszédfejlődés terápiáról

A megkésett beszédfejlődés terápia során nagy hangsúlyt fektetünk a grammatikailag (nyelvtanilag) helyes beszéd kialakítására és a kognitív  (megismerő funkciók, mely a gondolkodáson alapul) rendszer fejlesztésére. A fejlesztés történhet csoportos vagy egyéni formában. Nagyon fontos, hogy a foglalkozás alatt a szülő mindig jelen legyen. Kivételes esetekben előfordul, hogy a gyermek a szülő jelenlétében nem működik együtt olyan jól a terapeutával, ilyenkor a fejlesztés kicsit megváltozik, pszichológus segítségét is kérjük.

A megkésett beszédfejlődés terápia alatt 4 nagyobb területet jelölünk meg célnak:

1. Szókincsbővítés
2. Általános fejlesztés
3. Magyar nyelv grammatikai szerkezetének elsajátítása
4. A beszéd alaki rendezése

1. Szókincsbővítés

Sokfajta tárgyat használunk fel, hogy fejlesszük a passzív és az aktív szókincset.

Például kisautóval küldünk tárgyakat  ezután visszakérjük és játszunk vele, majd az „ez mi?” kérdésre válaszolunk. Amennyiben a gyermek nem beszél,  a terapeuta válaszol  helyette.  Egy alkalommal 5-6 tárgyat küldünk, majd visszakérjük. Ezeket a tárgyakat fontos, hogy a szülő is gyakorolja otthon gyemrekével.  Elmélyítésként ismételni kell és viszakérni, illetve játszani vele. Az autó küldése és visszakérése azért szükséges, hogy a gyermek érezze a kommunikáció lényegét: „adok és kapok”.

Ha a gyermek nem beszél, a passzív  szókincse (a szavak, mondatok megértése) akkor is bővülni fog a feladatok által, valamint a sok mondókázás hatására.

A foglalkozások során az érzelmek kifejezését is kihangsúlyozzuk pl: hangokkal, indulatszavakkal (hoppá, jujj, puff, durr) .

Kezdetben tárgyak tanításával bővítjük a szókincset,  tehát mutatunk plüss macit, kisautót, stb. Később, 20 tárgy után, a tárgyak képekkel való egyeztetése következik.

Például a gyermekek megtanulják, hogy az is alma, amit megeszünk és az is, amit a képen látunk.

Legvégül a képeket más képekkel egyeztetjük. Nagyon fontos a terápia alatt, hogy a gyermek együttműködő legyen, figyeljen a terapeutára, melyet azzal is elősegíthetünk, hogy a helyiségben kevés inger éri.

2. Az általános fejlesztés

Ebbe a kategóriába a finommotorika, a színek gyakorlása, testséma, összehasonlítgatások, emlékezet, különbségek megfigyeltetése, kézügyesség és gondolkodás  fejlesztése tartozik bele. Ezeket mind beleszövünk az óra anyagába.

3. Magyar nyelv grammatikai szerkezetének elsajátítása

Például,  eljátsszuk a maci ül, a maci áll, a maci fekszik gyakorlatot. Analóg mondatokat mondunk, majd a kislány fekszik, a kislány áll, a kislány ül, aztán a kisfiú cselekszik.

50 ige után elkezdünk tőmondatokat mondani, ezt követően tárgyragot kezdjük gyakorolni.

Például eljátsszuk, hogy mindenki vásárol valamit, apa ollót, anya kenyeret stb. Mit visz a kocsi? Mit vág apa? stb.

A magyar nyelv grammatikai rendszerét építjük fel a helyes toldalékolás, ragozás, igekötők ,névutók, megfelelő használatával.

4. A beszéd alaki rendezése

Folyamatos állathangok utánzásával (Pl.: mit mond a cica? -miáu, mit mond a boci? -bú stb.) érzékeltetjük az ajakmozgásokat, megfigyeltetjük azokat. Óriás a szánk, mint egy oroszláné, mosolygós, mint amikor mosolygunk. A fújó- és -szívó gyakorlatok is ügyesítik az ajakmozgást. A hallási figyelem fejlesztése a terápia során folyamatos. A  nyelvgyakorlatok indirekt módon történnek, a célunk az, hogy játékos formában  tájékozódjon a gyermek a szájáról, a nyelvéről, a fent- lent helyzetről, szájtéren kívül-belül van a nyelvünk stb. Nagyon fontos, hogy a 3-4 éves korosztályban a beszédhibák élettaninak számítanak, így a megkésett beszédfejlődés terápiájában ezeket csak érintőlegesen javítjuk. A legnagyobb hangsúly a beszédmozgások finomításán, az artikulációs terápia előkészítésén van. 5 éves kortól az artikuláció javítása direkt módon a tükör előtt történik, ekkor fektetünk erre a területre nagyobb hangsúlyt.

4 évesen folytatjuk a korábban megkésett beszédfejlődéssel diagnosztizált gyermekek terápiáját. Bejönnek a mesék, együtt bábozunk, összetett mondatokat alkotunk, fejlesztjük a beszédészlelést és beszédmegértést, az emlékezetet és a szóbeli figyelmet. 5 éves kortól az artikuláció javításával és a diszlexia prevencióval foglalkozunk, amennyiben szükséges.

Írta: Klajkó Noémi – Trappsifüles Mozgás- és Készségfejlesztő Központ

További kérdések esetén keressenek bennünket elérhetőségeink valamelyikén, vagy kérjenek időpontot személyes konzultációra: http://trappsifules.hu/kapcsolat/