Gyermekkori szorongások – A stressz hatása testre és lélekre

Stresszes helyzeteket nap mint nap átélünk, mindenki szorong valamilyen szinten, ez az élet velejárója. A szorongás motivál minket és késztett jobb teljesítményre, ám a túlzott szorongás egészségkárosító hatással is lehet. A szorongó gyermek jó és csöndes, szófogadó és bújós, sosem okoz problémát, ezért csak legyintünk, amikor túl sokáig cumizik, vagy nem tud leszokni a körömrágásról. Szülőként nehéz eldönteni, mikor szükséges szakemberhez fordulni, ezért készült ez az összefoglaló a gyermekkori szorongás okairól, megjelenési formáiról és azokról az eszközökről, amivel bátoríthatjuk a gyermekeket.

Stressz hatásai

• Jó stressz, amit kihívásként él át az illető (Eustressz) és rossz stressz, ami szorongáshoz vezet (Distressz)
• „Üss vagy fuss reakció” – ősi válasz a veszélyhelyzetekre
• felgyorsul a szívműködés, hogy több vér jusson az izmokhoz
• felgyorsul a légzés, hogy több oxigén jusson a vérbe
• megemelkedik a vérnyomás az izmok munkáját segítendő
• emelkedik a vércukorszint
• a véreloszlás megváltozik, a nem létfontosságú szervekről a meneküléshez szükséges szervek felé áramlik
• kitágulnak a pupillák, hogy több fény jusson a szembe
• az idegrendszer éber lesz, a figyelem beszűkül

A stressz kiváltó okai

• Traumatikus események
• Egyén életének nagyobb fordulatai, eseményei
• Felgyorsult életvitellel kapcsolatos mindennapi események
• Az egyén képességeinek, énképének kihívást jelentő események
• Emberi kapcsolatokban történő változás
• Környezeti változások

A stressz következményei

Rövid ideig fennálló stresszhelyzetben (hirtelen előállt stresszhelyzet) ez hasznos is lehet, mert aktivizálódnak erőtartalékaink, fokozódik teljesítményünk, és javul a koncentráció, majd a vészhelyzet elmúltával az agy parancsot ad a mellékveséknek, hogy fokozzák az „ellenhormon”, a noradrenalin termelést is, melynek hatására csökken a feszültség, és lassan megnyugszunk.

Tartós, hosszabb ideig fennálló stressz esetén azonban nem szűnik az adrenalintermelés, így energiaraktáraink előbb-utóbb kimerülnek, a stresszhormonok elpusztítják a szervezet ellenállásáért felelős védekező sejteket, és ezáltal rontják a sejtek közti kommunikációt. Ez pedig hosszú távon testi és lelki betegségekhez vezethet.

Ha a test betegszik meg… Pszichoszomatikus betegségek alakulhatnak ki:

• TOROKSZORÍTÁS, ASZTMA
• GYOMORPROBLÉMÁK (gyomorfekély, reflux)
• A BÉLRENDSZER PROBLÉMÁI: Irritábilis bél szindróma (IBS), Colitis ulcerosa és Crohn betegség
• VÉRNYOMÁS, SZÍVPROBLÉMÁK  (A-típusú személyiség)
• ALVÁSZAVAROK, ÁLMATLANSÁG
• KÜLÖNFÉLE FÁJDALMAK, DERÉKFÁJÁS, IZOMGÖRCSÖK
• HAJHULLÁS
• FÜLZÚGÁS (TINNITUS)
• ELHÍZÁS ÉS MÁS EVÉSZAVAROK

Ha a lélek betegszik meg… Szorongás

Gyakori és természetes jelenség . Tünetei: nyugtalanság, nem valós félelmek, felfokozott lelkiállapot, fáradékonyság, ingerlékenység, alvászavar.

A szorongás természetes formái a fejlődés különböző szakaszaiban:

• Csecsemőnél (6-8 hónapos kor): idegenfélelem
• Kisgyermekkorban: fóbiák
• Iskoláskorban: teljesítményszorongás
• Serdülőkorban: szociális vagy bűntudati jellegű félelmek

A szorongás kóros esetei

Generalizált szorongásos zavar: hullámzó intenzitással, szinte az élet minden területére kiterjedő tartósan fennálló szorongás

Pánikbetegség: szorongásos rohamok, intenzív tünetek, halálfélelem, félelem az újabb rohamtól

Agorafóbia:  rosszullét, félelem – zsúfolt terektől, tömegtől

Szociális szorongás: rosszullét – figyelemnek kitett szituációkban, társas helyzetekben, kamaszkorban rendkívül veszélyes!

Speciális fóbia: konkrét tárgytól, szituációtól, állatoktól való félelem

Specifikus gyermekkori szorongásos problémák

• Szeparációs szorongásos zavar: a gyermek fél a gondozótól történő elválástól. A tünet 2-3 éves korig természetes, de ezt követően a gyermekek már képesek belátni azt, hogy az anyától való elválás (pl. óvoda) csak ideiglenes
• Szelektív mutizmus: gyermek bizonyos személyekkel (óvoda, iskola, idegenek..) nem hajlandó szóba állni (normális beszédértés és beszédkészség mellett). Kezdete: 3-8 éves kor közötti, gyakran beszédfejlődési zavar, vagy artikulációs zavar van a háttérben, súlyos esetben beszédhelyzetekben a metakommunikáció is hiányozhat.
• Iskolafóbia: iskolás gyermekek pl.: egy betegséget követően többé nem hajlandó iskolába menni, vagy csak heves pánikreakció kíséretében vihető el oda.

Teljesítményszorongás

A szabályokhoz való viszonyulás nehézségeiből, a felnőtt negatív viselkedéséből, a gyermek önminősítéséből fakad. Az iskolában általában magatartási zavarként jelentkezik, gyökerei jóval mélyebbre nyúlnak vissza.

Teljesítményszorongás kiváltó okai:

• merev követelmények
• szülők határozatlansága, vagy ellentétes családi légkör,
• elhanyagolás
• elvált, vagy újházasok
• kényeztetik, megfosztják önálló cselekvéseinek sikerétől
• nem késztetik erőfeszítésre, a viselkedési mércét alacsonyra állítják
• a magas elvárások

A gyermekkori szorongás könnyen felismerhető tünetei

• számonkérésnél izgul: izzad a tenyere, kipirul vagy elsápad, nem kap levegőt, elakad a hangja, elsírja magát, rágja a körmét
• sokszor hiányzik betegség miatt
• keveset beszél
• kevés barátja van, visszahúzódó
• bátortalan, félénk

A túlzott (debilizáló) szorongás a gondolkodást is befolyásolja!

Tünetei: figyelmetlenség, impulzivitás, nem válaszol a kérdésre, iskolai teljesítménye nem képességeinek megfelelő, nincs önbizalma, halogatás, negatív gondolatok, irracionális félelmek, nehezen összpontosít

Mit tehet a szülő és a pedagógus gyermekkori szorongás esetén?

Érzelmi intelligencia fejlesztése: kooperatív tanulási módszerek, művészetek

Problémamegoldó stratégiák: szerepjátékok, dramatikus játékok, mesefeldolgozás, bábozás

Relaxációs technikák: légzés szabályozása, progresszív izomrelaxáció, zenehallgatás, gyurmázás, festés, szabad mozgás és játék

Önállóságra nevelés: ha a gyermek képes önállóan olyan helyzeteket megoldani, ami korábban szorongáskeltő volt számára, bátrabbá válik

Erősségekre építés: a sikerélmények akkor jönnek, ha először olyasmivel próbálkozunk, ami már jól megy neki. Könnyebb (bemelegítés)- nehezebb (kihívás)- könnyebb (motiváció visszanyerése)- nehezebb (újra próbálkozás) – könnyebb (sikerélménnyel záruljon)

Ne óvjuk, ne sajnáljuk, és ne kivételezzünk vele: helyette DIFFERENCIÁLJUNK!

Zéró tolerancia a csúfolódással, piszkálással szemben

Beszélgessünk a gyermekekkel a mindennapokban előforduló stresszről, szorongásról, félelmekről és a lehetséges megküzdési módokról!

Hívjuk fel a figyelmet az egészséges életmód fontosságára: A kevés alvás, a koffein, a rendszertelen étkezés, a túlterheltség károsan hat az agyra

Higgyünk a gyermekben! – Ha mi nem hiszünk benne, hogy várjuk el, hogy ő bízzon magában?

Jutalmazzuk a bátor magatartást, próbálkozást: dicséret, matrica, plusz figyelem

Ismerjük meg és kezeljük saját szorongásainkat!

Ne oldjuk meg a helyzeteket a gyermek helyett! – De álljunk mellette, támogassuk, csak akkor segítsünk, ha kéri.

Ne foglalkozzunk a többiek előtt a szorongással! – ezzel csak tovább növeljük a félénkséget, a félelmeket. Ne szégyenítsük meg a többiek előtt. Helyette ösztönözzünk, bátorítsunk!

Kérhessen “időt” a gyermek az órán. – pl. engedjük ki a mosdóba néhány percre, ha az segít.

Előre közöljük a várható változásokat! – A szorongó gyermekeket nehezen érintik a hirtelen változások (pl. helyettesítés, óra-csere), fokozott stresszreakciót válthat ki belőlük.

Egyértelmű utasítások, világos elvárás segíti őket a felkészülésben, teljesítésben – a szorongás miatt nem tudtak odafigyelni a kérdésre.

Kérdésfeltevéskor adjunk nekik több időt a válaszra – akár 10 mp-ig is gondolkodhat a válaszon. Ha van türelmünk kivárni, rájövünk, hogy nem tudja a választ, csak hosszabb időt igényelt hozzá. Ha sürgetjük, akkor leblokkolhat, vagy szorongásos rohama lehet.

Fogadjuk el a gyermek nehézségeit!

A következetesség és a kiszámíthatóság biztonságot jelent számára

Dolgozzanak párban – kiscsoportban a háttérbe húzódhat. A páros munkánál neki is aktívnak kell lennie. Ezáltal több sikerélményben lehet része. Verset is szívesebben mondanak például valakivel együtt.

Csökkentsük a stresszforrásokat! – Kérjük számon írásban, ha neki úgy kevésbé szorongáskeltő, vagy ne büntessük amiatt, mert nem vesz részt valamiben

Legyen a teremben néhány stresszoldó eszköz! – Készíthetünk együtt stresszlabdát (lufiból, lisztből). Kiváló a buborékfújó, a színező könyv, a fitness-labda, a babzsák, a hintaszék, könyvek, zenehallgatási lehetőség (füldugóval) is

Alakítsunk ki egy “nyugi-sarkot” a tanteremben, az otthonunkban – Lehet itt szőnyeg, babzsák vagy hintaszék, könyvek, játékok, színezők, gyurma, beltéri homokozó, trambulin, és zenehallgatási lehetőség.

Készíttessünk “nyugi-listát” a gyerekekkel – gyűjtsön össze minden olyan tevékenységet, dolgot, ami őt lenyugtatja, kikapcsolja.

Állítsuk eléjük példaként egy-egy híres ember hasonló nehézségeit!

Mozoghassanak sokat!

A gyermek temperamentumától is függ, hogy mennyire érzékeny, hajlamos a szorongásra, így nehéz eldönteni, mikor van szükség szakemberre. Sokféle tünete lehet a gyermekkori szorongásnak, de azokra figyeljünk oda szülőként, amik korábban nem álltak fenn, és két-három hónap után sem enyhülnek! Ne halogassuk, ne várjunk éveket, vigyük őt szakemberhez, hiszen minél hamarabb részesül megfelelő megsegítésben, a gyermek annál könnyebben kezeli majd később a hasonló problémákat és annál jobb prognózis várható a terápia folyamán.

Írta: Szilágyi Heléna – Trappsifüles Mozgás- és Készségfejlesztő Központ

További kérdések esetén keressenek bennünket elérhetőségeink valamelyikén, vagy kérjenek időpontot személyes konzultációra: https://trappsifules.hu/kapcsolat/